Az alapanyagok fő típusai:
1. Szénhidrogének
n-pentán, izopentán, ciklopentán: Ezek az expandált polisztirol (EPS) és merev poliuretán (PU) habok leggyakrabban használt habosítószerei. Az előnyök közé tartozik az alacsony költség és a jó habzási teljesítmény; hátránya a gyúlékonyság.
2. Halogénezett szénhidrogének (klór/fluor tartalmú)
Hidroklór-fluor-szénhidrogének (HCFC): Például HCFC-141b. Az ózonréteget lebontó potenciáljuk miatt fokozatosan megszüntetik őket.
Fluorozott szénhidrogének (HFC): Például HFC-134a, HFC-245fa. Nulla ózonlebontó potenciállal rendelkeznek, de magas globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek, és használatukat is korlátozzák.
Hidrofluor-olefinek (HFO-k): Például HFO-1234ze, HFO-1336mzz. Ezek a környezetbarát habosítószerek új generációja, amelyek nulla ózonlebontó potenciállal és rendkívül alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek, és jelenleg a fejlesztés kulcsfontosságú területei.
3. Inert gázok
Szén-dioxid (CO₂): Széles körben használják rugalmas poliuretán habokban, amelyek általában víz és izocianát reakciójával vagy folyékony CO₂ közvetlen befecskendezésével keletkeznek. Környezetbarát, nem-mérgező és alacsony költségű.
Nitrogén (N₂): Általánosan használt anyagok, például gumi és EVA kompressziós fröccsöntéséhez, környezetbarát és biztonságos.
4. Egyebek
Víz: A poliuretán habokban a víz kulcsfontosságú kémiai habosítószer (CO₂-t termel az izocianáttal való reakció során), de fizikai szempontból a gáztermelés forrása is.
